2026-os nyári adócsomag

2026-os nyári adócsomag milyen változásokat hoz?

A 2026. évi XXXV. Törvény bevezetésével számos adótörvény-módosítás kerül bevezetésre. Pontokba szedtük a legfontosabb változásokat:

1. Bizalmi vagyonkezelést érintő változások:

A módosítás jelentősen átalakítja a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályait. Bár a vagyonrendeléskor keletkező felértékelés továbbra sem eredményez azonnali adófizetési kötelezettséget, megszűnik az öt év elteltével elérhető adóelőny, helyette adóhalasztási szabályok lépnek életbe. Ennek következtében az induló tőke terhére történő kifizetések főszabály szerint osztalékjövedelemnek minősülhetnek, kivéve többek között azt az esetet, amikor a vagyonelemet változatlan formában adják vissza.

A szabályozás pontosítja továbbá az eszközök ingyenes vagy kedvezményes használatba adásának adókezelését, valamint új adatszolgáltatási kötelezettséget vezet be a vagyonkezelők számára, amelyet minden adóévet követően teljesíteni kell.

További jelentős változás a kötelező NAV-ellenőrzések bevezetése a következő elemekre:

• a tanácsadóval, illetve az ellenjegyző ügyvéddel fennálló ügyleti kapcsolat létrejöttének körülményeit, annak célját, gazdasági hátterét, valamint a kezelt vagyonnal kapcsolatos dokumentumtervezetek tartalmát;

• az ügyvéddel, tanácsadóval kötött szerződéseket, továbbá a megbízási jogviszony azon rendelkezéseit, amelyek az esetleges adóelőnyhöz kapcsolódhatnak, például az elért adóelőny alapján százalékosan meghatározott „sikerdíj” kikötését;

• a vagyonrendelés és az első, tőkeként történő vagyonkiadás között eltelt időszakot, valamint a vagyonkiadás indokát és annak körülményeit.

2. Társasági adót érintő változások:

A közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok részére nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény 2027. augusztus 1-jével megszűnik.

A műemlékkedvezmények 2027. január 1-jétől kerülnek kivezetésre, így azok utoljára a 2026-os adóévben érvényesíthetők, a fel nem használt kedvezmények pedig nem vihetők tovább. A műemlék-karbantartási kedvezmény szintén a 2026-os adóév végével megszűnik.

Megszűnik a növekedési adóhitel intézménye is, azonban a 2027 előtt keletkezett, még fennálló adóhitelek esetében az adózó a 2026. december 31-én hatályos szabályok szerint teljesíti a fizetést. A beruházáshoz és létszámnöveléshez kapcsolódó csökkentési lehetőség a 2026 decembere után esedékes részletekre már nem alkalmazható.

A 300%-os adóalap-kedvezmény utoljára a 2027-es adóévben vehető igénybe a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítvány fenntartásában működő egyetemekkel kötött támogatási szerződések alapján.

3. Kiskereskedelmi adó:

A törvény hatályon kívül helyezi a kiskereskedelmi adóhoz kapcsolódó adóalap-összeszámítási szabályt. A korábbi rendelkezés szerint a kapcsolt vállalkozásoknak össze kellett számítaniuk adóalapjukat, ha a kiskereskedelmi adót bevezető kormányrendelet kihirdetését követően tevékenységet szerveztek ki, vagy az ahhoz szükséges eszközöket kapcsolt vállalkozás részére adták át.

A szabály alól az adózó akkor mentesülhetett, ha igazolta, hogy az intézkedésre nem adóelkerülési célból, hanem kizárólag gazdasági okok miatt került sor. Az összeszámítási szabály megszüntetésének indoka annak a kiskereskedelmi szektorra gyakorolt versenykorlátozó hatása

4. Általános forgalmi adó:

2026. szeptember 1-jétől kötelezővé válik a nyugtaadat-szolgáltatás, amelynek keretében a vállalkozásoknak a kézi és számítógéppel kiállított nyugták adatait is továbbítaniuk kell a NAV részére. A hivatal ugyanakkor 2026. december 31-ig türelmi időt biztosít, így mulasztási bírságot csak 2027. január 1-jétől alkalmaz.

A NAV a papíralapú nyugtát használó kisebb vállalkozások számára az ingyenes ePénztárgép alkalmazását ajánlja, amely automatikusan teljesíti az adatszolgáltatást. A nagyobb vállalkozások és webáruházak saját rendszerükből, gépi interfészen keresztül is teljesíthetik a kötelezettséget. Az adatokat a nyugta kiállítását követő három naptári napon belül, napi összesítésben és adómértékenkénti bontásban kell beküldeni.

5. Helyi iparűzési adó

A törvény könnyítést vezet be a leválásos átalakulások esetére, amely a szétválás egyik speciális formája. Ilyenkor az új jogi személy a jogelődből úgy válik ki, hogy annak egyedüli tagja maga a jogelőd marad.

Az új szabály alapján a tárgyévben a jogelőd teljesítheti a jogutód bejelentési és helyi iparűzési adóelőleg-bevallási kötelezettségét nyilatkozat formájában, amely bevallásnak minősül. Ennek alapján a helyi adóhatóság az adóelőleg-fizetési kötelezettséget 50–50%-os arányban megosztja a jogelőd és a jogutód között. A jogelőd kérheti továbbá esetleges túlfizetésének átvezetését a jogutód adófolyószámlájára.